Az Amnesty International egyéves kutatássorozata kimutatta, hogy Orbán Viktor véleménye ellenére Görögország, Szerbia, Macedónia nem tekinthető biztonságos harmadik országnak a menekültek szempontjából. A nemzetközi jogvédő szervezet jelentése számos jogsértést tárt fel: verik, kirabolják, ok nélkül fogva tartják azokat a migránsokat is, akik menedékjogra jogosultak.
Tíz-tizenegy ország vetette fel a napokban, hogy a Magyarországon regisztrált menekülteket visszaküldi, összesen nagyjából 15 ezer személyt – válaszolta a hvg.hu kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök. Ebből úgy jött ki a Lázár János által emlegetett, félelmetes, 150 ezres ide toloncolandó tömeg, hogy a magyar kormány azzal kalkulált: ha egyesek már bejelentették, hogy az itt nyilvántartásba vett menekülteket visszatoloncolják, akkor másoktól is ez várható. Az így kirajzolódó fenyegetésre válasz az új külpolitikai törekvés, hogy minden állam védje meg a határait. Ebben Magyarország eminens szerepre készül.
A magyar delgáció jól állta a sarat a brüsszeli EU-csúcson – mondta a magyar miniszterelnök, miután csütörtökön Brüsszel úgy döntött, Magyarország külön elbírálásban részesül a menekültek befogadását illetően. Elmondta, Magyarország nem kért a Görögországéhoz és Olaszországéhoz hasonló frontországi minősítést. Orbán a pénteki sajtóértekezleten ismét népvándorlásról beszélt.
A német hetilap a magyar miniszterelnökről közölt elemzést. Mint írták, Orbán Viktor fenntartja magának a jogot, hogy az általa balliberálisnak és istentelennek tartott Európában „politikailag inkorrekt” módon beszélhessen. Hívei pedig elismeréssel adóznak neki ezért.
"A haza minden előtt" – üzenik a békemeneteket szervező civilek, és a zsebükbe nyúlnak, hogy reklámfilmmel buzdítsanak a déli határ mielőbbi lezárására. A kuratórium tagjai fejenként 100 ezer forintot ajánlanak fel a célra. Akik a határ lezárása ellen érvelnek, azok a CÖF szerint "a legitim magyar kormány megdöntésére szövetkeznek", ráadásul az embercsempészeket támogatva engednek utat "a gazdasági honfoglalóknak".
Magyarországtól Görögországig egyre több európai kormány törekszik arra, hogy érdekeit bármi áron keresztülvigye, akár Európa kárára – írta a Süddeutsche Zeitung. A magyar miniszterelnök "túlzás nélkül rossz európainak" nevezhető a cikk szerzője szerint. Az sem véletlen, hogy két nappal a menekültekkel foglalkozó csütörtöki uniós csúcs előtt jelentették be: Magyarország nem fogad vissza több menekültet – olvasható a cikkben.
Magyarországról sok százezres nagyságrendben vándoroltak külföldre polgártársaink. Jobb életet, több reményt, jól működő országot kerestek. Nem csodát, nem ingyen boldogságot vártak, hanem jobb életet. Olyan helyet, ahol az iskolában a jövőre készítik fel a gyerekeket, ahol a kórházba nem a beteg viszi a kötszert vagy, ahol az államnak nem tart több mint fél évig, hogy regisztrálja egy kisbaba megszületését. Nemcsak jobb jövedelmet, hanem több nyugalmat, több mosolyt, kevesebb kiszámíthatatlanságot vagy háborút akartak. Az új vasfüggöny terve – mindegy, hogy kommunikáció vagy valódi szándék – pedig épp ezt a háborút szítja tovább.
Ausztriában megoldják a "technikai problémát", ami a magyar kormányt a határok lezárására késztette: 6500 újabb helyet biztosítanak az országba özönlő menekülőknek. Végleges megoldást a problémára azonban nem tudott kiötölni az osztrák vezetés. A Bécs közeli Traiskirchen polgármestere humanitárius katasztrófát emlegetett, mondván: 2800 menekült van a városban, jó részüknek ágy sem jut.
Bevándorlótémában beszélt szerdán, a rendészeti bizottság ülésén a Fidesz ügyvezető alelnöke, Kósa Lajos. Az RTL Klub által közzétett felvételen a politikusnak eléggé meggyűlik a baja a Ruandában élő törzsek, a hutuk és a tuszik nevével, annyira, hogy a végén a témában jártas néző is belezavarodik.
Az osztrák kormánykoalícióban részt vevő szociáldemokraták felháborodásuknak adtak hangot, míg az ellenzéki, szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és az EU-szkeptikus Stronach Csapata (Team Stronach) az osztrák-magyar határellenőrzés újbóli bevezetését követelte szerdán arra reagálva, hogy Magyarország felfüggeszti a migránsok visszafogadását más uniós országokból.
Orbán Viktor arra utasította Trócsányi László igazságügyi minisztert, és Szijjártó Péter külügyminisztert hogy azonnal kezdjenek egyeztetést az Unióval a Dublin III. egyezményről. A magyar kormány azt kifogásolja, hogy a nyugati országok miért hozzánk akarják visszaküldeni azokat a menekülteket, akik eredetileg Görögországban léptek be az Unió területére.
Czukor Józseftől azt kérték számon a német külügyminisztériumban, hogy Magyarország nem egyeztetett a Dublini egyezmény felfüggesztése előtt a döntés érintettjeivel. Arra is felhívták a figyelmét, hogy a magyar kormány egy korábban általa is elfogadott uniós szabályt rúgott fel. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tagadja a hírt.
Más határszakaszokon is építhet kerítést a kormány, ha ott az illegális bevándorlás megakadályozására nincs más hatékony mód – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón. Arról is beszélt, hogy 6,5 milliárd forintot elkülönítenek a szerb-magyar határra tervezett kerítés megépítésére. Magyarország szerinte nem függesztette fel a Dublin III. rendeletet.
Nem arról van szó, hogy Magyarország nem tartja be a Dublin III. rendeletet, csak türelmet kérünk – a rendészeti bizottság előtt ezt mondta szedán Tasnádi László államtitkár. Az uniós normák szerint összesen 1500 migránst tud befogadni az ország, jelenleg azonban sátrakat is felállítva napi 3500-4000 embert kell elszállásolni – mondta a bevándorlási hivatal vezetője.
Az osztrák belügyi és külügyi tárca kedden felszólította az Európai Bizottságot, vizsgálja meg egy Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárás lehetőségét, amiért hazánk leállította a menekülők visszafogadását.
Lehetetlen egyoldalú lépésekkel megoldani a menekültek problémáját - jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök kedden este Prágában a magyar kormány döntésére reagálva, miszerint az ország felfüggeszti a menekültek visszafogadását más uniós országokból.
A dublini rendelet nem ad lehetőséget az európai uniós tagállamok, hogy felfüggesszék azt, így a magyar lépés uniós ellenlépéseket is kiválthat - mondta Gálik Zoltán külpolitikai szakértő, egyetemi docens a köztévében. Szerinte a rendelet végrehajtásának felfüggesztése esetében akár a menekültek is perelhetik az adott tagállamot.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a kormány kiírta Magyarországot Európából azzal, hogy technikai okokra hivatkozva, határozatlan ideig felfüggesztette a menekültek visszafogadását más uniós országokból. Az Együtt szerint nincs is szó a tömeges visszafogadás problémájáról, mert Németországból például az első negyedévben mindössze 42 menekült jött vissza Magyarországra.
